Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
A mai világban a Illírek olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző szféráiban. Mivel a Illírek egyre fontosabb a mindennapi életben, elengedhetetlen, hogy megértsük következményeit és következményeit, hogy hatékonyan kezelhessük. Ebben a cikkben a Illírek különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezzük a hatását a különböző területeken, és olyan szempontokat kínálunk, amelyek hozzájárulnak a témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához. A Illírek a keletkezésétől a mai fejlődéséig továbbra is releváns téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Illírek | |
„Illír” típusú sisak felvitt ezüst levéldíszítéssel, Kr. e. 530 | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Illírek témájú médiaállományokat. |
Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Őseik az i. e. 3. évezredben telepedtek le a Balkán-félsziget nyugati területein. A történettudomány hagyományosan az Isztriai-félsziget és a Píndosz közötti vidéket tekinti az illírek szállásterületének, amely keleten a trákokéval volt határos. Az írott történelmi források alapján megközelítőleg huszonöt illír törzs, illetve azoknak további regionális csoportjaik különíthetők el. A partvidék nevezetesebb illír törzsei a liburnok, dalmaták, ardiaták és epiróták voltak, a félsziget belsejében a dardánok, piruszták és paionok éltek. Elsősorban állattenyésztéssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de egyes tengerparti illírek könnyű, fürge hajóikkal az Adria rettegett kalózai voltak. Az egymással is rivalizáló illír törzsek sokaságából az i. e. 4. században alakult meg az Illír Királyság, amelyet az i. e. 3. századtól a kalózportyáikról hírhedt ardiaták irányítottak. A Római Birodalom az i. e. 2. században leigázta az illír területek népét, akik az i. sz. 3. századig jórészt romanizálódtak.