Wiki90
Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
|
|
|
|
Judit könyve
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Judit könyve témáját, elemezve annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Judit könyve már évek óta érdekelt, és jelentősége az idők során változott. Történelmi kutatások és jelenlegi elemzések kombinációján keresztül megvizsgáljuk, hogy a Judit könyve hogyan befolyásolta az élet különböző területeit, és mennyire releváns ma is. Ezenkívül foglalkozunk a Judit könyve körül létező különféle nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító jövőképet nyújtsunk a témában. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és felfedező útra a Judit könyve-ről!
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
A Judit könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve. A héber és protestáns Bibliából kimaradt. Görög nyelven maradt fenn. A Kumránban talált írások között azonban megtalálták a héber nyelvű Judit könyvének részleteit is.
Keletkezése
Ez a történet számos ősi nyelven él, és egy népmesén alapulhat, amit valószínűleg a Hasmoneusok korában (kb. Kr. e. 160–37 között), Palesztinában jegyeztek le. Nabukodonozor Asszíria királyaként való megemlítése arra utal, hogy a könyv esetleg nem történelmi céllal íródott, bár találhatunk a leírt betöréshez történelmileg hasonlót, amit IV. Antiokhosz követett el a szöveg keletkezése előtti időben. A kortörténeti pontatlanságai miatt felvetődik, hogy nem történelmi mű, hanem tanító jelleggel írt regény a műfaja. Mások szerint másolási pontatlanságokról van szó.
Témája
Judit könyve (Judit magyarul „zsidó nő”) ősi zsidó írás. A könyv elbeszélése szerint a ninivei uralkodó Nabukodonozor hadvezére, Holofernész hadjáratot vezetett Izráel ellen, és amikor Bethulia városához ért, a moábiták népének fejei tanácsot adtak Holofernésznek:
Mikor az ostromlott város már majdnem megadta magát, Judit, a gyönyörű és istenfélő zsidó özvegy az ellenség táborába ment, ahol Holofernész kegyeibe férkőzött, akit megbűvölt szépségével. Holofernész erős vágyat érzett az asszony iránt, ennek hatására rengeteget ivott és kábulatba esett. Judit lefejezte a részeg Holofernészt és visszatért a városba a fejével, amit kitűztek a városfalra, így a zsidók megfutamították az ellenséget.
Mondanivalója
A történet Juditot az istenfélő zsidók példaképeként festi le és azt mutatja be, hogy Isten megmenti népét, amikor elkötelezettségét az ellenség gúnyolja. Nabukodonozor győzelmei miatt elbizakodottá vált, mint hadvezére is, aki így válaszol a tanácsadójának aki a kiéheztetés harcmodort ajánlja: "Ki isten Nebukadnezáron kívül? Elküldi seregét és elpusztítja őket a föld színéről, nem menti meg őket Istenük." (Jud 6.2). Isten viszont kimenti népét a szorongatottságból, egy istenfélő gyenge nőt választ, hogy megmutassa a túlerő legyőzhető, és az ellenfél elbizakodottsága nem homályosíthatja el Isten dicsőségét.
Jegyzetek
- ↑ Judit könyve, mek.oszk.hu