Wiki90: 90-es évek stílusú enciklopédiája az interneten
Ma a Pózva olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Pózva évek óta a különböző területeken dolgozó szakértők és tudósok tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya. Relevanciáját számos tanulmány, konferencia és publikáció tükrözi, amelyek célja, hogy megértsék hatását és hatókörét különböző összefüggésekben. A Pózva olyan téma, amely határokon átível, és különböző korú, nemű, kultúrájú és nemzetiségű embereket ér el, gazdagító párbeszédet generálva, amely lehetővé teszi, hogy különböző nézőpontokból megértsük. Ebben a cikkben elmélyülünk a Pózva világában, feltárva annak eredetét, fejlődését és következményeit a mai társadalomban. Interjúk, elemzések és tanúságtételek révén hangot adunk azoknak, akikre hatással volt a Pózva, és elmélyülünk annak globális következményeiben.
Pózva | |
Közigazgatás | |
Település | Zalaegerszeg |
Városhoz csatolás | 1963 |
Korábbi rangja | község |
Irányítószám | 8900 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 150 m |
Távolság a központtól | 3 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 16° 51′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 16° 51′ 48″ |
Pózva egykor önálló község, 1963 óta Zalaegerszeg városrésze.
Zalaegerszegtől 3 kilométerre észak-északkeletre található. Délnyugati szomszédja 1 kilométerre Nekeresd, északkeletre 3,6 kilométerre pedig Zalaszentiván. A városrész lakott területén a Sümeg és Zalaegerszeg közt húzódó 7328-as út vezet keresztül.
A falu neve már az 1255. évi feljegyzésekben megtalálható. A 13-14. században a Kőszegi családé volt.
Vályi András szerint „POZVA. Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sz. Iványhoz közel, mellynek filiája, ámbár legelője, fája, makkja elegendő van határjában; de mivel a’ homok miatt sovány, második osztálybéli.”
Fényes Elek szerint „Pózva, magyar falu, Zala vmegyében, az ollári uradalomban, ut. p. Egerszeghez 1/4 óra, 130 kath. lak.”
Érintette a Celldömölk–Boba–Ukk–Zalaegerszeg–Bajánsenye–Muraszombat–Murahely-vasútvonal 1890-ben átadott szakasza, de megállóját 1960-ban áthelyezték, majd valamikor az 1980-as évek után megszűnt.
1915-ben 20 000 fős orosz hadifogolytábor létesült a falu mellett, ami 1918-ig működött.
1939-ben a zalaegerszegi kórház elmeosztálya a városból kiköltözött a faluba, ez lett a későbbi kórházi telephely alapja.
1963. január 1-jén Zalaegerszeghez csatolták.
A 3-as, a 3C és a 3Y jelű helyi autóbuszok érintik.